VANT

Anyósom hiába kapacitált, nem akartam bemenni a kórházba, pedig már sírtam a fájdalomtól. Erre azt mondta: “Eddig én úgy csodáltalak, hogy egyáltalán nem félsz a szüléstől.” “Eddig nem is féltem!” – válaszoltam én. Azután csak útnak indultunk. Leendő gyermekem apai nagymamája kedvesen mosolyogva, de határozott hangon közölte a taxissal, hogy úgy vezessen, hogy lehet, hogy… Tovább »

Amikor először jöttem el anyámtól úgy, hogy már tudtam, hiába van itt még a testében, soha többé nem fogok azzal találkozni, aki eddig volt, beültem az autómba, és fél órát sírtam… Müller Péter írt így arról a pillanatról, amit negyven felett sokunknak át kell élni.  Nem csak a saját korosodásunkkal kell szembenézni, hanem a szülőkével… Tovább »

Olyan szerencsém van, hogy nem csak unokaöcsémmel, Benivel élhetem újra a babázós korszakot, hanem még egy kislány is adatott nekem hiánypótlásként, akivel együtt élvezhetem ismét az iskolás évek örömeit és nehézségeit. Meglátszik rajtam, hogy fiús anyuka vagyok, a hajfésülés, hajfonás, csatok beillesztése kifog rajtam, de igyekszem felzárkózni, hátha lesz lányunokám is még. Művelődöm a Monster… Tovább »

Mivel úgy vagyok feminista, hogy imádom a férfiakat, és nekik is a teljes, boldog élet lehetőségét szeretném kiharcolni – vagy is inkább kibékülni 🙂 -, nem csak a nőknek, így aztán ki kell egyensúlyoznom magam a múltkori nagyis bejegyzés után. Mert nem csak a nagymamák, keresztmamák, anyukák, nagynénik főztje maradt emlékezetes számomra, de bizony, jó… Tovább »

Avagy miért nem inkább sarokházat örököltem, és el kell-e fogadni magam a fejem búbjától a lábujjamig? Anyu egyszer azt mondta, nem is tudja, hogy hogy van ez, de minden olyan kacifántosan megy neki mostanában. Régen csak úgy felkapta a nejlonharisnyát, most meg leül, nekigyürkőzik, és nagy gondolkodások közepette szép lassan tudja csak magára húzni. Naná,… Tovább »

Jönnek. Szépen, sorban. Úgy két éve kezdődött, és folytatódik az invázió. Egyre csak szaporodnak a babás képek a facebook-on. Van egy pár emberke, akinek saját a baba, de egyre többnek már unoka. Bizony, beértünk a nagyi korba! Nagyon-nagyon furcsa a mi fejünkben élő “Öreg néne őzikéje” meg “Holle anyó” típusú fejkendős vagy fehérre őszült szelíd… Tovább »